Tállya Magyarország északkeleti részében, a Zempléni-hegység délnyugati lábánál meghúzódó község, a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék egyik legjelentõsebb települése. Tokaj városától 20 km-re fekszik. Tállya már az õskorban lakott település volt. A helységnév vallon eredetû, a XVIII. század legnépesebb mezõvárosa volt Zemplén Vármegyének. A településen termelt szõlõnek és az abból készített kiváló boroknak köszönhetõen a történelem folyamán sok híres személyiség figyelmét felkeltette e vidék, sokan kötõdtek a településhez. Egykor Rákóczi birtok volt.
Tállya látrképe a Bohomályról

 

A Világörökség részét képezõ Tokaj-Hegyalja gazdag kulturális és történelmi örökséggel rendelkezik. Tokaj-Hegyalját, Tállyát a bor tette világhírûvé. A termõhely, a szõlõfajták, a borkészítés, a borérlelés sajátosságai és az évszázados hagyományok együttesen eredményezik a világon mindenütt ismert Tokaji bort. A legkiválóbb termõhelyek Tállya, Tolcsva és Mád határában fekszenek.
Tállya látképe a Hasznostetõrõl
 
Draskovics Gyula bíboros, kalocsai érsek 1562-ben Tállyáról vitt bort II. Gyula pápának a tridenti zsinatra. A szentatya miután megkóstolta, ezt mondta: " summum ponificem Talia vina decent", azaz "Tállyai bor illik a pápa asztalára". II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajosnak vitt bort, amelyre a francia uralkodó azt mondta, hogy "Ez a királyok bora, a borok királya." A két leghíresebb máig élõ mondás közül legalább egy bizonyosan szerepel minden Tokaj-hegyaljai pincében feliratként, amelynek a gazdája vendéglátással, borkóstolással foglalkozik.